LÁTNIVALÓK

Kuriózumok, amiket talán nem tudsz a Colosseumról

A római Colosseum, az ókori aréna, ahol lovagi tornák, gladiátorviadalok és színházi előadások zajlottak, Olaszország leghíresebb műemléke, amely azonnal eszünkbe jut, ha a belpákról beszélünk.

Története és a csodálatos, az évszázadok során sokat változott épületet övező legendák átitatják Olaszország lelkét, ellentmondásaival, problémáival, de szépségével együtt.

Annak ellenére, hogy a világ egyik leghíresebb és legismertebb látnivalója, kétségtelenül van néhány dolog, amit nem fog tudni, és meg fog lepődni a köveit övező érdekességeken.

Getty Images
Kuriózumok, amiket talán nem tudsz a Colosseumról
A római Colosseum, az ókori aréna, ahol lovagi tornák, gladiátorviadalok és színházi előadások zajlottak, Olaszország leghíresebb műemléke, amelyről az embereknek azonnal eszükbe jut, ha a Belpaese-ről beszélnek. Története és a legendák, amelyek ezt a csodálatos, az évszázadok során sokat változott épületet övezik, átitatják Olaszország lelkét, ellentmondásaival, problémáival, de szépségeivel együtt. Annak ellenére, hogy ez a világ egyik leghíresebb és legismertebb nevezetessége, kétségtelen, hogy vannak dolgok, amelyeket nem fog tudni, és meg fog lepődni a köveit övező érdekességeken.
Getty Images
Furcsán hangzik, de nem ez az egyik legrégebbi emberi építmény a világon.
Bár számunkra úgy tűnik, hogy a Colosseum már mindig is ott állt (és valójában az ókori Róma legimpozánsabb plakátja, amely ránk maradt), nem tartozik a legrégebbi épületek közé, amelyek a mi időnkbe jutottak. A Colosseumot a Flaviusok idején építették, Vespasianus kezdte el, és Titus fejezte be, aki Kr. u. 80-ban avatta fel. Ez a Colosseum tehát kevesebb mint 2000 éves, és nem is olyan lenyűgöző, ha más, ember alkotta építményekre gondolunk, például a gízai piramisra (amelyet becslések szerint i. e. 2550-ben építettek) vagy a druida Stonehenge-re (amely a becslések szerint akár 5000 éves is lehet).
Getty Images
Julius Caesar soha nem tette be a lábát a Colosseumba.
A modern regények és filmográfiák hozzászoktattak bennünket ahhoz, hogy Gaius Julius Caesart, a történelem leghíresebb és első római császárát úgy képzeljük el, hogy bort kortyolgatva nézi a gladiátorok küzdelmeit a Colosseumban. Azonban - és igazán furcsa, hogy ez mind a mai napig hamis mítosz - a nagy római vezér és politikus soha nem léphetett be a Colosseumba, egyszerűen azért, mert i. e. 44-ben bekövetkezett halálakor még több mint 100 év telt el annak felavatása előtt.
Getty Images
"A gladiátornak" igaza van: a császárok régen leereszkedtek az arénába.
Ridley Scott híres filmjében Commodus császárt, Marcus Aurelius fiát, aki személyesen szállt le a Colosseum arénájába, hogy megküzdjön a Russell Crowe által alakított Maximus Decimus Meridius ellen. Ez abszurdnak hangzik, de valóban megtörtént, hogy a császárok maguk is leereszkedtek a küzdőtérre, elsősorban azonban nem gladiátorokkal, hanem vadállatokkal harcoltak. Azokon a ritka alkalmakkor, amikor a császárok gladiátorok ellen harcoltak, fakardok voltak náluk, és nagyon súlyos büntetéseket szabtak ki rájuk, ha valaha is bántani merték az uralkodót.
Getty Images
Eredetileg nem is Colosseumnak hívták.
Abszurd, nem igaz! Bármennyire is hozzászoktunk, hogy Colosseumnak hívjuk, talán a latin nyelvet nem beszélő embereknek is nehéz megérteniük, hogy a Colosseum szó a Colossus szóból ered, és valószínűleg a "Néró kolosszusa" nevű, 35 méter magas szobor közelsége miatt vették az épület elnevezésére, amelyet egykor az amfiteátrum előtt helyeztek el. A "Colosseum" elnevezés egyébként csak a középkorban terjedt el, és a szobor mellett a latin "colosseum" melléknév népi deformációjából is származhat (a "kolosszálisnak" fordítható, ahogyan a korai középkorban az egy- és kétszintes házikók között megjelent). A Colosseumot eredetileg Flavius amfiteátrum (latinul: Amphitheatrum Flavium) vagy egyszerűen Amphitheatrum (olaszul: Amphitheater) néven ismerték.
Getty Images
A tisztelendő Bede próféciája
Amíg a Colosseum létezik, Róma is létezni fog; ha a Colosseum elpusztul, Róma is elpusztul; ha Róma elpusztul, a világ is elpusztul". Ez a tiszteletreméltó Bede próféciája, amelyet a Kr. u. 8. században fogalmazott meg. Vajon igaz lesz?
01/01/1970
Játékok és tevékenységek
19/03/2024
01/01/1970
01/01/1970
01/01/1970
01/01/1970
Informativa ai sensi della Direttiva 2009/136/CE: questo sito utilizza solo cookie tecnici necessari alla navigazione da parte dell'utente in assenza dei quali il sito non potrebbe funzionare correttamente.