LÁTNIVALÓK

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája az ókor leghihetetlenebb műemlékei.

Eredetileg a hellén szerzők választották ki ezeket az építményeket, amelyeket az emberi találékonyság és leleményesség szimbólumainak tekintettek. Az ókori világ hét csodájának listája az idők során híressé vált, de csak a Kheopsz-piramis állta ki az idők próbáját, és maradt meg a mai napig.

Ősi eredetük ellenére e csodák szépsége és nagysága továbbra is csodálatot és csodálatot vált ki. Fedezzük fel őket együtt.

Di Nina - Opera propria, CC BY 2.5, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=282496
Mi az ókori világ hét csodája?
Az ókori világ hét csodája az ókor leghihetetlenebb műemlékei. Eredetileg a hellén szerzők választották ki ezeket az építményeket, amelyeket az emberi találékonyság és leleményesség szimbólumainak tekintettek. Az ókori világ hét csodájának listája az idők során híressé vált, de csak a Kheopsz-piramis állta ki az idők próbáját, és maradt meg a mai napig. Ősi eredetük ellenére e csodák szépsége és nagysága továbbra is csodálatot és csodálatot vált ki. Fedezzük fel őket együtt. (Forrás: wikipedia)
Di Adam Carr at the English Wikipedia, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid
Artemisz temploma (Törökország)
Az Artemisz templom, vagy Artemisziosz templom egy Artemisz istennőnek szentelt ióniai templom volt, amely a mai Törökországban, Efezus városában, Szmirna városától mintegy 50 km-re feküdt. Hatalmas mérete és gazdag díszítése miatt az ókori világ hét csodájának egyikeként tartották számon, de mára csak minimális maradványai maradtak fenn.
Di Berthold Werner - Opera propria, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=12
A Kheopsz piramis (Egyiptom)
A Kheopsz-piramis, más néven a gízai Nagy Piramis vagy a Kheopsz-piramis a legrégebbi és legnagyobb a három fő piramis közül a gízai nekropoliszban. Az ókori világ hét csodája közül a legrégebbi, és az egyetlen, amely a mai napig fennmaradt. Legalább 2 300 000 tömbből áll, amelyek egyenként átlagosan körülbelül 2,5 tonnát nyomnak.
Di Sconosciuto - http://www.plinia.net/wonders/gardens/hgpix1.html, Pubblico dominio, https://common
Babilon függőkertjei (hipotetikus ábrázolás)
A babiloni függőkertek az ókori világ hét csodájának egyike voltak. A hagyomány szerint i. e. 590 körül építtette őket II. Nabukodonozor király az ókori Babilon városában, a mai Bagdad közelében. Egyes történészek azonban nem biztosak a helyükben, sőt, még a tényleges létezésükben sem.
Di Antoine Chrysostome Quatremère de Quincy - Kansalliskirjasto, Pubblico dominio, https://commons.
Zeus Olympius szobra Olympiában
Az olümpiai Zeusz Olympiosz szobra egy körülbelül 12 méter magas krizlefántos szobor volt, amelyet Phidiasz athéni szobrász alkotott Kr. e. 432-ben, és az olümpiai Zeusz-templom középső folyosóján helyezték el. Mára eltűnt, az ókorban a világ hét csodájának egyikeként tartották számon.
Pubblico dominio, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=65913
Halikarnasszoszi mauzóleum (fantáziadús rekonstrukció, 16. század)
A halikarnasszoszi mauzóleum az a monumentális síremlék, amelyet Artemisia építtetett férje és testvére, Mausolus, Kária szatrapája számára Halikarnasszoszban (a mai Bodrum, Törökország) Kr. e. 353 és Kr. e. 350 között. Az ókori világ hét csodájának egyike volt. Földrengés pusztította el, és ma már csak néhány romja látható.
Di Marten van Heemskerck (1498-1574) - http://www.rhodos-welten.de/koloss/koloss.htm, Pubblico domin
A rodoszi kolosszus
A rodoszi kolosszus Héliosz napisten hatalmas bronzszobra volt, amely valószínűleg a görögországi Rodosz kikötőjében állt a Kr. e. 3. században. A korabeli tanulmányok szerint a kolosszus nem a kikötő bejáratánál állt volna, a hajók kapujaként, hanem a rodoszi óváros vagy akropolisz néven ismert városrészen belül, a kikötővel közvetlenül szemben lévő domboldalon magasan elhelyezett oszlopon állt, így világítótoronyként szolgált.
Di Prof. Hermann Thiersch (1874–1939) - Hermann Thiersch, Pubblico dominio, https://commons.wikime
Alexandria világítótornya
Az alexandriai világítótorony egy épület volt, amelyet Faro szigetén, Alexandria város kikötőjében építettek a Kr. e. 3. században, az egyiptomi Ptolemaiosz királyság idején. A világ hét csodájának egyikeként és a hellenisztikus technológia egyik legfejlettebb és leghatékonyabb vívmányaként tartják számon, és egészen a 14. századig működött, amikor két földrengés következtében elpusztult.
Informativa ai sensi della Direttiva 2009/136/CE: questo sito utilizza solo cookie tecnici necessari alla navigazione da parte dell'utente in assenza dei quali il sito non potrebbe funzionare correttamente.